Ha valaki ma először érkezik meg Sanghajba, Sencsenbe vagy Hangcsouba, könnyen az az érzése támadhat, hogy néhány évet előreugrott az időben. Nem azért, mert felhőkarcolók emelkednek az ég felé – ilyet a világ számos nagyvárosában láthatunk –, hanem azért, mert olyan technológiák veszik körül, amelyek Európa nagy részén még különlegességnek számítanak.

A legtöbben úgy képzeljük el a jövőt, ahogyan a sci-fi filmekben látjuk: önvezető autók suhannak az utcákon, robotok szolgálják ki a vendégeket, a vásárlás néhány másodperc alatt lezajlik, és szinte minden digitálisan működik. Miközben sok országban ezek még kísérleti projektek vagy ritka újdonságok, Kína több nagyvárosában már a mindennapi élet részét képezik.

Az elmúlt húsz évben az ország példátlan technológiai fejlődésen ment keresztül. Az innováció nem csupán laboratóriumokban vagy kiállításokon jelenik meg, hanem az utcákon, az üzletekben, az éttermekben és a közlekedésben is. Sok látogató ezért úgy fogalmaz: Kínában nem a jövőt mutatják be, hanem már használják.

A város, amely néhány évtized alatt született meg

Kína fejlődésének egyik leglátványosabb példája Sencsen városa.

Az 1980-as évek elején még alig harmincezren éltek itt. Ma már több mint tizenhétmilliós metropolisz, amelyet gyakran a világ technológiai fővárosaként emlegetnek. A városban működik számos olyan vállalat, amely a világ elektronikai és digitális fejlődését alakítja.

Ami különösen figyelemre méltó, hogy mindez egyetlen emberöltő alatt történt. Sok mai lakos még emlékszik arra az időre, amikor a környéken halászfalvak álltak. Ma ugyanott felhőkarcolók, kutatóközpontok és futurisztikus üzleti negyedek magasodnak.

Sencsen. Forrás: CC BY-SA 3.0, wikipedia

Robotok a pult mögött

Képzeld el, hogy belépsz egy kávézóba. Nem látsz alkalmazottat, nincs senki a pultban. Ehelyett egy üvegfal mögött robotkarok mozognak. Leadod a rendelést egy érintőképernyőn vagy mobilalkalmazáson keresztül, a robot pedig precízen kiméri a hozzávalókat, elkészíti a kávét, majd kiadja az italt. A folyamat szinte teljesen automatizált. A robot nem felejti el a receptet, nem téveszti össze a rendeléseket, és ugyanazzal a precizitással dolgozik reggeltől estig. Néhány éve ez még különleges látványosságnak számított volna. Ma már Kína több városában találhatók olyan kávézók, ahol személyzet helyett gépekkel találkozol.

Persze ez a megoldás nem mindenhol váltotta fel a hagyományos kávézókat, de jól mutatja, hogy a robotika már nem csupán az ipari gyártásban jelenik meg. A szolgáltató szektorban is egyre nagyobb szerepet kap.

Robotok az éttermekben és szállodákban

Nemcsak a kávéfőzésnél találkozhatunk robotokkal.

Egyes éttermekben robotok viszik ki az ételeket az asztalokhoz, míg bizonyos szállodákban önállóan közlekedő gépek szállítják fel a vendégek rendeléseit a szobákba. Ezek a robotok még nem helyettesítik teljesen az emberi személyzetet, de egyre több feladatot képesek átvenni. A helyieknek már természetes látvány, hogy egy gép gurul végig a folyosón egy vacsorarendeléssel. Ők ugyanolyan természetesen használják ezeket a szolgáltatásokat, mint mi egy automatát vagy önkiszolgáló kasszát.

Sofőr nélküli taxik az utcákon

Te be mernél ülni egy olyan autóba, amit senki nem vezet? Néhány évvel ezelőtt még merész elképzelésnek tűnt, hogy autók emberi vezető nélkül közlekedjenek a forgalomban. Kína több városában azonban ez ma már valóság.

Ott már működnek olyan önvezető taxiszolgáltatások, amelyekben nincs emberi sofőr. Az utas mobiltelefonon rendeli meg az autót, beszáll, megadja az úticélt, és a jármű önállóan indul el.

A rendszer kamerák, radarok, lidarok és mesterséges intelligencia segítségével figyeli a környezetet. Felismeri a gyalogosokat, a kerékpárosokat, a közlekedési táblákat, a jelzőlámpákat és a többi járművet. Bár a technológia még folyamatos fejlesztés alatt áll, egyes kínai városrészekben már több millió kilométert tettek meg ilyen autók.

Aki először ül be egy ilyen járműbe, gyakran ugyanazt az érzést írja le: egyszerre lenyűgöző és kissé hátborzongató, amikor az autó magától kanyarodik, fékez vagy gyorsít. A vezetőülés pedig üres.

A világ legnagyobb gyorsvasúthálózata

Ha van terület, ahol Kína valóban forradalmat hajtott végre, az a vasúti közlekedés. Miközben Európában sokszor hosszú évekig tart egy-egy vasútfejlesztés, Kínában egész hálózatok épültek ki elképesztő gyorsasággal.

Az ország rendelkezik a világ legnagyobb nagysebességű vasúthálózatával. A több tízezer kilométeres rendszer összeköti a legfontosabb városokat, és lehetővé teszi, hogy az utasok néhány óra alatt hatalmas távolságokat tegyenek meg.

A vonatok egy része 300 kilométer per óra feletti sebességgel közlekedik, így egyes belföldi utazások gyorsabbak lehetnek, mint a repülés.

Egy ország, amely szinte készpénz nélkül működik

Európában még mindig sokan hordunk magunknál készpénzt, Kínában azonban egyre több ember napokig vagy akár hetekig sem vesz elő bankjegyet.

A digitális fizetés annyira elterjedt, hogy még az utcai árusok, a kisebb boltok vagy a piaci kereskedők is QR-kódokat helyeznek ki. A vásárló egyszerűen beolvassa a kódot a telefonjával, és néhány másodperc alatt kifizeti a vásárlást.

Sok külföldi turista arról számolt be, hogy éppen a készpénz használata okozott nehézséget. Olyan környezetbe csöppentek, ahol szinte mindenki mobiltelefonnal fizet, a pénztárcák pedig gyakran a táskák mélyén maradnak.

Boltok pénztárosok nélkül

A technológiai fejlődés a vásárlás élményét is átalakította.

Kína több városában működnek olyan üzletek, ahol nincs hagyományos pénztár. A vásárló belép, leveszi a kívánt termékeket a polcról, majd egyszerűen távozik. A rendszer kamerák, érzékelők és mesterséges intelligencia segítségével felismeri, hogy ki mit vitt magával, és automatikusan levonja az összeget a felhasználó számlájáról.

Nincs sorban állás, nincs blokkellenőrzés, nincs pénztáros. Az egész folyamat néhány másodperc alatt lezajlik.

Bár ezek az üzletek még nem mindenhol általánosak, jól mutatják, milyen irányba fejlődhet a kereskedelem a következő évtizedekben.

Futárrobotok és drónok munkában

Képzelj el egy kis robotjárművet, amely csendesen gurul a járdán, kikerüli a gyalogosokat, megáll a zebránál, majd elviszi a rendelést a vásárlóhoz.

Kínában ez már nem fantázia.

Egyes egyetemeken, lakóparkokban és üzleti negyedekben futárrobotok szállítanak élelmiszert, csomagokat vagy ételkiszállításokat. A címzett egy kóddal nyitja ki a robot tárolórekeszét, és átveszi a küldeményt.

Emellett a drónos szállítás is egyre gyorsabban fejlődik. Bizonyos területeken már rendszeresen használnak drónokat gyógyszerek, kisebb csomagok vagy élelmiszerek kiszállítására. Ez különösen hasznos olyan régiókban, ahol a hagyományos közlekedés lassú vagy nehézkes.

Arcfelismerés a mindennapokban

A világ számos országában vitákat vált ki az arcfelismerő technológia használata, Kínában azonban már hosszú ideje széles körben alkalmazzák.

Egyes lakóparkokban, irodaházakban vagy közlekedési csomópontoknál elegendő a kamera elé állni, és a rendszer azonosítja az érkezőt. Bizonyos helyeken a beléptetéshez vagy szolgáltatások igénybevételéhez sem szükséges külön kártya vagy igazolvány.

A technológia kényelmes és gyors, ugyanakkor komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet, ezért a világ különböző részein eltérően viszonyulnak hozzá.

Mesterséges intelligencia a városok működésében

A mesterséges intelligencia nemcsak az emberek telefonjaiban vagy számítógépeiben dolgozik, hanem a városok háttérrendszereiben is.

Egyes kínai nagyvárosokban intelligens közlekedésirányító rendszerek elemzik a forgalmat valós időben. A lámpák működését a forgalomhoz igazítják, figyelik a torlódásokat, és igyekeznek csökkenteni a dugókat.

A cél egyszerű: gyorsabb közlekedés, kevesebb várakozás és hatékonyabb városi működés.

Maglev vonatok – amikor a szerelvény lebeg

Ha valami igazán futurisztikusnak tűnik, akkor az a mágneses lebegtetésű vonat. Sanghajban már évek óta közlekedik olyan maglev szerelvény, amely nem hagyományos módon fut a síneken, hanem mágneses erő segítségével lebeg azok felett. Ennek köszönhetően rendkívül nagy sebességre képes, és az utazás szinte rezgésmentes.

Bár a technológia költséges, jól mutatja, milyen megoldásokkal kísérleteznek a jövő közlekedésének kialakításához.

Shanghai Maglev a Longyang Road megállónál. Forrás: Chainwit, CC BY 4.0, wikipedia

A vonat bejárata. Forrás: そらみみ, CC BY-SA 4.0, wikipedia

VIP részleg. Forrás: Wikidapit, CC BY-SA 3.0, wikipedia

A jövő hétköznapi arca

A technológiai fejlődés egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy rendkívül gyorsan válik megszokottá. Ami ma még csodának tűnik, az néhány év múlva már teljesen természetes lehet.

A villanyvilágítás, a televízió, az internet vagy az okostelefon egykor elképzelhetetlen újdonságnak számított. Ma már szinte észre sem vesszük őket.

Kína számos városa megmutatja, hogyan nézhet ki a közeljövő. Robotok, önvezető járművek, intelligens rendszerek, digitális fizetés és mesterséges intelligencia – mindez nem egy sci-fi film díszlete, hanem emberek millióinak mindennapi valósága.

Persze a jövő nem mindenhova ugyanabban az ütemben érkezik meg. Ami ma Sanghajban vagy Sencsenben hétköznapi, az máshol még különlegességnek számít. Az azonban biztosnak látszik, hogy ezek közül sok technológia idővel a világ más részein is elterjedhet.

Talán húsz év múlva ugyanúgy természetesnek vesszük majd az önvezető taxikat vagy a robotfutárokat, ahogyan ma az okostelefonokat használjuk. És lehet, hogy akkor már mi is mosolyogva emlékszünk vissza arra az időre, amikor mindez még a jövőnek tűnt.

Szerinted melyik ma még különleges technológia lesz az, amelyet húsz év múlva már teljesen hétköznapinak fogunk tartani?

Forrás:

Felső kép: Képünk illusztráció, MI által generált kép

Maglev-vonat képek: wikipedia