Vígszínház – Budapest színpadi ékköve
Ha van olyan színház Budapesten, amelyet szinte mindenki ismer, akkor az a Vígszínház. Az Újlipótváros és a körút találkozásánál álló impozáns épület több mint egy évszázada része a főváros életének, és nemcsak előadásokat kínál, hanem maga is a város történelmének egyik különleges szereplője.
Amikor 1896-ban megnyitotta kapuit, Budapest éppen a millennium lázában égett. A város rohamosan fejlődött, új sugárutak, hidak és középületek születtek. Ebben a pezsgő korszakban merült fel az igény egy olyan modern színházra, amely a kor polgári közönségének nyújt magas színvonalú szórakozást. A Vígszínház építése rendkívüli gyorsasággal zajlott: az épület alig egy év alatt készült el.
Már első pillantásra is lenyűgöző látványt nyújtott. A gazdagon díszített homlokzat, a kupolás előcsarnok, a széles lépcsősorok és a pompás nézőtér azt sugallták, hogy a színházlátogatás nem csupán kulturális program, hanem társasági esemény is. A századforduló Budapestjén a Vígszínházban való megjelenés egyfajta rangot jelentett.

A felvétel 1896 körül készült; fotó: Fortepan, wikipedia
Az első igazgató, Ditrói Mór olyan társulatot hozott létre, amely hamar a város kedvencévé vált. A klasszikus művek mellett kortárs darabok és francia vígjátékok kerültek színpadra, a közönség pedig hamar megtöltötte a nézőteret. A siker olyannyira jelentős volt, hogy a színház saját színésziskolát is alapított, amely később a magyar színészképzés egyik fontos műhelyévé vált.
A Vígszínház története ugyanakkor nem volt mentes a nehézségektől. Az első világháborút követő gazdasági válság komoly kihívások elé állította az intézményt, a második világháború pedig közvetlenül is érintette. A színház falai között üldözött művészek találtak menedéket, az épületet pedig bombatalálat érte. Mégis, a társulat már 1945-ben megkezdte az újjászervezést, bizonyítva, hogy a kultúra a legnehezebb időkben is képes talpra állni.

Az épület a bombatámadás után. Forrás: Fortepan., CC BY-SA 3.0, wikipedia
A következő évtizedekben a Vígszínház számos változáson ment keresztül. Egy időben Magyar Néphadsereg Színháza néven működött, később azonban visszakapta eredeti nevét. A hatvanas évektől ismét a magyar színházi élet egyik meghatározó intézményévé vált, ahol a korszak legjelentősebb művészei léptek színpadra.
A kilencvenes évek elején nagyszabású felújítás kezdődött. Az épület visszanyerte századfordulós eleganciáját: helyreállították a díszítéseket, új páholyokat alakítottak ki, és ismét ragyogni kezdett a hatalmas csillár, amely ma is a nézőtér egyik leglátványosabb eleme.

A Vígszínház éjszakai megvilágításban; fotó: Pasztilla aka Attila Terbócs, wikipedia
Napjainkban a Vígszínház három játszóhelyen várja a közönséget. A Nagyszínpad, a Házi Színpad és a Pesti Színház együtt évente több százezer nézőt fogad. A klasszikus magyar művek mellett kortárs darabok, zenés előadások és családi produkciók is szerepelnek a repertoárban.
A Vígszínház egy olyan hely, ahol generációk találkoztak először a színjátszás varázsával, ahol legendás színészek és rendezők alkottak, és ahol Budapest kulturális történetének számos fontos pillanata született meg. A falak mögött több mint száz év története rejtőzik – sikerek, tragédiák, művészi áttörések és felejthetetlen előadások emléke. Talán éppen ez teszi a Vígszínházat Budapest egyik legkülönlegesebb kulturális kincsévé.
Forrás:
Felső kép: Redmedve, wikipedia
Városi Magazin cikkajánló
