A babfélék évezredek óta fontos szerepet töltenek be az emberi táplálkozásban. A zöldbab sok háztartásban elsősorban főzelék formájában ismert, pedig jóval többet tud ennél. Ez a sokoldalú zöldség nemcsak finom, hanem tápanyagokban gazdag, alacsony kalóriatartalmú, és számos étrendbe könnyen beilleszthető.

A modern mezőgazdaság és a konzervipar fejlődésének köszönhetően a zöldbab ma már egész évben elérhető, így bármikor élvezhetjük kedvező tulajdonságait.

Mi is az a zöldbab?

A zöldbab valójában gyűjtőnév, amely számos különböző babfajtát foglal magában. A termés hüvelyét még éretlen állapotban szedik le, ezért a szárazbabbal ellentétben a teljes hüvely fogyasztható.

Színe a világoszöldtől a sötétzöldig terjedhet, de léteznek sárga hüvelyű változatai is. A magyar háziasszonyok a sárga hüvelyüeket kedvelik, Európa nyugati részén a zöld hüvelyű babfajtákat termesztik, és előnyben részesítik az úgynevezett ceruzababokat.

Forrás: Klaurson, CC BY-SA 4.0, wikipedia

Termesztése kezdetben a kertekben, szőlőkben folyt, ugyanis rendkívül kiegészítik egymást a kukoricával, és a sütőtökkel egyaránt. A kukorica szárára könnyedén fel tud kapaszkodni a kúszóbab, mely remek támasztékul szolgál neki. A sütőtök pedig természetes mulcsként funkcionál, árnyékot adva a talajnak, megakadályozva ezzel a túlmelegedését, kiszáradását. A nagyüzemi termesztése a gépesítésnek, a konzervipar fejlődésének volt köszönhető. Ezt elősegítette a konzervipari feldolgozásra alkalmas fajták megjelenése is, hiszen innentől kezdve egész évben elérhetővé vált az egészséges, tápanyagdús zöldség.

A zöldbab útja

A Közép- és Dél Amerikában őshonos növényt már az ókorban háziasították, Európába azonban csak Kolumbusz Kristóf második útja után jutott.

A zöldbab vélhetően Mexikó és Peru területéről származik, ahol az indiánok legősibb tápláléka volt. Termesztése nagy valószínűséggel 7000 évvel ezelőtt kezdődött a Tehuacan völgyben, Mexikóban és Callejon de Huaylas-ban, Peruban. Kolumbusz Kristóf 1492-ben, a naplójában megemlíti, hogy olyan babra leltek, ami teljesen más, mint a hódítók által addig ismert babok. Ezért magával is hozott valamennyit, és így történt, hogy 1493-ban a zöldbab megérkezett Spanyolországba. Kezdetben azonban egyáltalán nem volt népszerű.

A babról készült első ábra 1543-ban készült el, Leonhart Fuchs német orvos és botanikus örökítette meg egy fametszeten az Amerikából behozott zöldséget. Ezt követően terjedt el Európa szerte, 1569-ben Olaszországba, majd 1597-ben Franciaországba is eljutott. Először a karósbab vált ismertté, és csak később a bokorbab. A XVII. században már az egész Földközi-tenger térségében terjesztették a babot, de csak a XIX. században vált általánossá a fogyasztása. Noha az olaszok kezdték először termeszteni, a franciák voltak az elsők, akik egyre több zöldbabból készült receptet alkottak meg. 

Forrás: Mateusz Feliksik (pexels)

Miért érdemes rendszeresen fogyasztani?

1. Tápanyagokban gazdag

A zöldbab alacsony energiatartalma mellett számos fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.

Megtalálható benne többek között:

• A-vitamin,
• C-vitamin,
• K-vitamin,
• folsav,
• többféle B-vitamin,
• kálium,
• kalcium,
• magnézium,
• foszfor,
• vas,
• cink.

Emellett élelmi rostokat és antioxidáns hatású növényi vegyületeket is tartalmaz.

Tápérték 100 gramm zöldbabban

• Energia: 30 kcal
• Fehérje: 1,8 g
• Szénhidrát: 7 g
• Rost: 3,4 g
• Zsír: 0,1 g
• Kálium: 209 mg
• Kalcium: 37 mg
• Magnézium: 25 mg
• Vas: 1 mg
• C-vitamin: 16,3 mg

2. Támogatja az egészséges emésztést

A zöldbab jelentős mennyiségű rostot tartalmaz, amelyek hozzájárulnak az emésztőrendszer megfelelő működéséhez.

A rostok segíthetnek:

• a rendszeres bélműködés fenntartásában,
• a jóllakottság érzésének kialakításában,
• a változatos és kiegyensúlyozott étrend kialakításában.

Mivel a zöldbab könnyebben emészthető, mint a szárazbab, sokan szívesebben fogyasztják.

3. Segíthet az egészséges testsúly megőrzésében

A zöldbab egyik legnagyobb előnye, hogy nagyon alacsony kalóriatartalommal rendelkezik, miközben rostjai miatt hosszabb ideig biztosíthat teltségérzetet.

Ezért gyakran szerepel:

• fogyókúrás étrendekben,
• életmódváltó programokban,
• sportolók étrendjében.

100 gramm zöldbab mindössze körülbelül 30 kalóriát tartalmaz, ami kiemelkedően alacsony érték.

4. Hozzájárulhat a szív- és érrendszer egészségéhez

A zöldségben található rostok, kálium és antioxidáns vegyületek jól illeszkednek a szívbarát táplálkozás alapelveihez.

A megfelelő zöldségfogyasztás részeként a zöldbab is hozzájárulhat az egészséges életmód fenntartásához.

5. Értékes növényi fehérjeforrás

Bár fehérjetartalma nem éri el a száraz hüvelyesekét, a zöldbab mégis hasznos növényi fehérjeforrásnak számít.

Vegetáriánus étrendben különösen jól kombinálható:

• gabonafélékkel,
• barna rizzsel,
• teljes kiőrlésű pékárukkal,
• más hüvelyesekkel.

6. Antioxidánsokat is tartalmaz

A zöldbabban található antioxidáns vegyületek segítenek megvédeni a sejteket az oxidatív stressz hatásaitól.

A kiegyensúlyozott étrend részeként ezek a vegyületek hozzájárulhatnak a szervezet normál működéséhez és az általános jó közérzet fenntartásához.

Vegetáriánus főétel zöldbabbal. Forrás: cegoh (pixabay)

Hogyan érdemes elkészíteni?

A zöldbab rendkívül sokoldalú alapanyag.

Készülhet belőle:

• főzelék,
• leves,
• rakott étel,
• saláta,
• párolt köret,
• zöldséges egytálétel.

A rövidebb ideig tartó párolás segít megőrizni a vitaminok és ásványi anyagok nagyobb részét, miközben a zöldbab roppanós állaga is megmarad.

Egy méltatlanul alulértékelt zöldség

A zöldbab talán nem tartozik a legdivatosabb szuperélelmiszerek közé, pedig számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Tápanyagokban gazdag, kalóriaszegény, könnyen elkészíthető, és szinte bármilyen étrendbe beilleszthető.

Akár köretként, akár főétel részeként fogyasztjuk, a zöldbab egyszerű és ízletes módja annak, hogy több zöldség kerüljön a tányérunkra.

Forrás:

Felső kép: paulbr75 (pixabay)